(...)
Engem megölnétek, ha rajtatok múlna,
de nem rajtad múlik, ezért mondom újra,
hogy magadra figyelj, és csak utána rám,
de arra, hogy mit mondok, ne a pofám,
a cipőm, a ruhám, meg, hogy kikkel jöttem,
ne félj, majd őket is megveri az Isten,
ha úgy alakul, mindenki megfizet,
ahogy Figo befüvezve reklámoz vizet,
senki nem szólal meg, mindenki kussol,
mert retteg, hogy letaszítják majd az útról,
Jörg Haider szerinted egy részeg buzi volt?
Mint Pesten huszonöt éve a Dollárbolt,
néztük a Mars-csokit, azt meg is kaptuk,
na, ezt a gombot aztán hiába varjuk,
a rabruhán, hiába van Nike-pipácska,
ha rajtatok múlik, mi megyünk a picsába.
Uram bocsásd meg, mocskosak szavaim,
de hogy mondjam el nekik? Nem értik dalaim.
Gyurcsány csak az üzletét kúrta el,
de azt mi basztuk el, hogy e nép fel nem kel.
[Refrén 2x]
Nem akartam bántani, a kedves hallgatót,
de én ébresztőt fújok, nem altatót
énekelek, meg a sajtot a szádból
a saját zsebembe, üdv Abszurdisztánból!
Ma még influenza, aztán APV-oltás,
a méhnyak halála a pokolban portás,
a tinédzser lányok megkapják a vakcinát,
kezit csókolom, Magyarság viszlát!
De miről is beszélek, hogyan is értenéd?
Fanka halkan szól, elnyomja a tévéd,
bambulod Csintalant, hallgatod Etelkát,
és számolod, vajon Viktor mennyit perkált,
ez gyarló lényed valódi lényege,
úgy hívják: pénz, vagyis az ördög bélyege,
nyaljuk és ragasztjuk örömmel bármire,
ha tőle reméljük, felnézünk bárkire,
amikor látlak, engedném az abortuszt,
emberi testben hasonlítasz majomhoz,
banánok helyett, kapod a narancsot,
megint etetés van, zengik a parancsot,
harminc millió élet, harminc év alatt,
három halott csecsemő, minden szék alatt,
ahol magyar ember zsebében cigit talál,
kólával vegyítve, lassú kínhalál.
[Refrén 6x]
Nem akartam bántani, a kedves hallgatót,
de én ébresztőt fújok, nem altatót
énekelek, meg a sajtot a szádból
a saját zsebembe, üdv Abszurdisztánból!
(...)
Engem megölnétek, ha rajtatok múlna,
de nem rajtad múlik, ezért mondom újra,
hogy magadra figyelj, és csak utána rám,
de arra, hogy mit mondok, ne a pofám,
a cipőm, a ruhám, meg, hogy kikkel jöttem,
ne félj, majd őket is megveri az Isten,
ha úgy alakul, mindenki megfizet,
ahogy Figo befüvezve reklámoz vizet,
senki nem szólal meg, mindenki kussol,
mert retteg, hogy letaszítják majd az útról,
Jörg Haider szerinted egy részeg buzi volt?
Mint Pesten huszonöt éve a Dollárbolt,
néztük a Mars-csokit, azt meg is kaptuk,
na, ezt a gombot aztán hiába varjuk,
a rabruhán, hiába van Nike-pipácska,
ha rajtatok múlik, mi megyünk a picsába.
Uram bocsásd meg, mocskosak szavaim,
de hogy mondjam el nekik? Nem értik dalaim.
Gyurcsány csak az üzletét kúrta el,
de azt mi basztuk el, hogy e nép fel nem kel.
[Refrén 2x]
Nem akartam bántani, a kedves hallgatót,
de én ébresztőt fújok, nem altatót
énekelek, meg a sajtot a szádból
a saját zsebembe, üdv Abszurdisztánból!
Ma még influenza, aztán APV-oltás,
a méhnyak halála a pokolban portás,
a tinédzser lányok megkapják a vakcinát,
kezit csókolom, Magyarság viszlát!
De miről is beszélek, hogyan is értenéd?
Fanka halkan szól, elnyomja a tévéd,
bambulod Csintalant, hallgatod Etelkát,
és számolod, vajon Viktor mennyit perkált,
ez gyarló lényed valódi lényege,
úgy hívják: pénz, vagyis az ördög bélyege,
nyaljuk és ragasztjuk örömmel bármire,
ha tőle reméljük, felnézünk bárkire,
amikor látlak, engedném az abortuszt,
emberi testben hasonlítasz majomhoz,
banánok helyett, kapod a narancsot,
megint etetés van, zengik a parancsot,
harminc millió élet, harminc év alatt,
három halott csecsemő, minden szék alatt,
ahol magyar ember zsebében cigit talál,
kólával vegyítve, lassú kínhalál.
[Refrén 6x]
Nem akartam bántani, a kedves hallgatót,
de én ébresztőt fújok, nem altatót
énekelek, meg a sajtot a szádból
a saját zsebembe, üdv Abszurdisztánból!
(...)