(...)
Aki ezt hallja most, nézzen magába,
odabenn jó mélyen, mit is találhat,
igazság erdeje, erdész nélkül,
farkasok tanyája lesz, így majd végül,
kiskoromban azt mondták, védjem az igazam,
aztán rájöttem, bizony így nem jól van,
ami a sajátom, az csak egy marhaság,
ami az Istené, csak az az igazság,
valamiért vagyok, nem valami ellen,
mi a különbség, már megértettem,
és minden nap látom, ha rátok nézek,
se tojás, se madár, csak üresen a fészek,
nem vagyok jobb, csak esetleg öregebb
a lelkem, ezért nem ölök, hanem ölelek.
Mennyire értettél, mennyien értettek?
Fületek van, de hogy beszéljek értetek?
Mindenki annyit kap, amennyit ő adott,
így ne is csodáld, a szomszédod agyhalott.
Lenézed őt? Akkor követed a sorban,
ebben keresd a valót, ne a borban,
bejártam országom, láttam a szemeket,
bármit kántálok, rólatok lepereg,
de még csak tíz éve mondom a magamét,
bennem a láng él, nincsen takarék.
Ne aggódj értem, én aggódom érted,
ha a szívre hallgatsz talán meg is érted,
de amíg valakiben keresed az Istent,
nyomát se találod, mert ő itt van, itt bent.
Kussolni kéne, de én azt nem fogok.
Tépd ki a nyelvem, fülembe önts olmot,
vágd le a karomat, égesd el dalaim!
Majd lábammal rajzolom h***kba tanaim.
Mert kussolni kéne, de én azt nem fogok.
Tépd ki a nyelvem, fülembe önts olmot,
vágd le a karomat, égesd el dalaim!
Majd lábammal rajzolom h***kba tanaim.
Ha városom szeretem, "Feri patrióta",
ha országom szeretem, "egy mocskos fasiszta",
amíg ezt nem érted ne csodálkozz azon,
hogy elvesz mindent pár öltönyös fazon,
te hagytad őket, mikor kamasz voltam,
de ahogy felnőttem rögtön beszóltam.
Fáj ez a vakság, mi uralja népem,
próbáltam bárhogy, minek mondjam szépen,
ha nem teszek 'bazmeget' ebbe a dalba,
akkor se játszák le, mert ez a Fanka,
veszélyes művükre az ördög várára,
már huszonhat éve lépek a lábára.
Bármit is írjanak, mondjanak rólam,
az igazság ott van a Mónika-s*****n,
homályban élni kényelmes és finom.
Feri apró egér, előttem egy piton,
nem iszkolok el, csak a szemébe nézek,
látja rajtam, hogy tőle sem félek,
és abban a percben a kígyó nyakára
Turul-madár csap le, őt marva halálra.
Kussolni kéne, de én azt nem fogok.
Tépd ki a nyelvem, fülembe önts olmot,
vágd le a karomat, égesd el dalaim!
Majd lábammal rajzolom h***kba tanaim.
Mert kussolni kéne, de én azt nem fogok.
Tépd ki a nyelvem, fülembe önts olmot,
vágd le a karomat, égesd el dalaim!
Majd lábammal rajzolom h***kba tanaim.
(...)
Lehet, kussolni kéne, de én azt nem fogok.
Tépd ki a nyelvem, fülembe önts olmot,
vágd le a karomat, égesd el dalaim!
Majd lábammal rajzolom h***kba tanaim.
Mert kussolni kéne, de én azt nem fogok.
Tépd ki a nyelvem, fülembe önts olmot,
vágd le a karomat, égesd el dalaim!
Majd lábammal rajzolom h***kba tanaim.
Kussolni kéne, de én azt nem fogok.
Tépd ki a nyelvem, fülembe önts olmot,
vágd le a karomat, égesd el dalaim!
Majd lábammal rajzolom h***kba tanaim.
Mert kussolni kéne, de én azt nem fogok.
Tépd ki a nyelvem, fülembe önts olmot,
vágd le a karomat, égesd el dalaim!
Majd lábammal rajzolom h***kba tanaim.
Aki ezt hallja most, nézzen magába,
odabenn jó mélyen, mit is találhat,
igazság erdeje, erdész nélkül,
farkasok tanyája lesz, így majd végül,
kiskoromban azt mondták, védjem az igazam,
aztán rájöttem, bizony így nem jól van,
ami a sajátom, az csak egy marhaság,
ami az Istené, csak az az igazság,
valamiért vagyok, nem valami ellen,
mi a különbség, már megértettem,
és minden nap látom, ha rátok nézek,
se tojás, se madár, csak üresen a fészek,
nem vagyok jobb, csak esetleg öregebb
a lelkem, ezért nem ölök, hanem ölelek.
Mennyire értettél, mennyien értettek?
Fületek van, de hogy beszéljek értetek?
Mindenki annyit kap, amennyit ő adott,
így ne is csodáld, a szomszédod agyhalott.
Lenézed őt? Akkor követed a sorban,
ebben keresd a valót, ne a borban,
bejártam országom, láttam a szemeket,
bármit kántálok, rólatok lepereg,
de még csak tíz éve mondom a magamét,
bennem a láng él, nincsen takarék.
Ne aggódj értem, én aggódom érted,
ha a szívre hallgatsz talán meg is érted,
de amíg valakiben keresed az Istent,
nyomát se találod, mert ő itt van, itt bent.
Kussolni kéne, de én azt nem fogok.
Tépd ki a nyelvem, fülembe önts olmot,
vágd le a karomat, égesd el dalaim!
Majd lábammal rajzolom h***kba tanaim.
Mert kussolni kéne, de én azt nem fogok.
Tépd ki a nyelvem, fülembe önts olmot,
vágd le a karomat, égesd el dalaim!
Majd lábammal rajzolom h***kba tanaim.
Ha városom szeretem, "Feri patrióta",
ha országom szeretem, "egy mocskos fasiszta",
amíg ezt nem érted ne csodálkozz azon,
hogy elvesz mindent pár öltönyös fazon,
te hagytad őket, mikor kamasz voltam,
de ahogy felnőttem rögtön beszóltam.
Fáj ez a vakság, mi uralja népem,
próbáltam bárhogy, minek mondjam szépen,
ha nem teszek 'bazmeget' ebbe a dalba,
akkor se játszák le, mert ez a Fanka,
veszélyes művükre az ördög várára,
már huszonhat éve lépek a lábára.
Bármit is írjanak, mondjanak rólam,
az igazság ott van a Mónika-s*****n,
homályban élni kényelmes és finom.
Feri apró egér, előttem egy piton,
nem iszkolok el, csak a szemébe nézek,
látja rajtam, hogy tőle sem félek,
és abban a percben a kígyó nyakára
Turul-madár csap le, őt marva halálra.
Kussolni kéne, de én azt nem fogok.
Tépd ki a nyelvem, fülembe önts olmot,
vágd le a karomat, égesd el dalaim!
Majd lábammal rajzolom h***kba tanaim.
Mert kussolni kéne, de én azt nem fogok.
Tépd ki a nyelvem, fülembe önts olmot,
vágd le a karomat, égesd el dalaim!
Majd lábammal rajzolom h***kba tanaim.
(...)
Lehet, kussolni kéne, de én azt nem fogok.
Tépd ki a nyelvem, fülembe önts olmot,
vágd le a karomat, égesd el dalaim!
Majd lábammal rajzolom h***kba tanaim.
Mert kussolni kéne, de én azt nem fogok.
Tépd ki a nyelvem, fülembe önts olmot,
vágd le a karomat, égesd el dalaim!
Majd lábammal rajzolom h***kba tanaim.
Kussolni kéne, de én azt nem fogok.
Tépd ki a nyelvem, fülembe önts olmot,
vágd le a karomat, égesd el dalaim!
Majd lábammal rajzolom h***kba tanaim.
Mert kussolni kéne, de én azt nem fogok.
Tépd ki a nyelvem, fülembe önts olmot,
vágd le a karomat, égesd el dalaim!
Majd lábammal rajzolom h***kba tanaim.