Ma értem jött egy újabb nyár,
de téged nem talál már.
Kitépted magad lelkemből,
szíved a távolban jár.
Doboknak hangja,száz karnevál,
kopott latin gitár,
hiába hív már táncba
Nekem meghalt rég a nyár!
Amiota elmentél
szomorúan sír a szél,
és hegedül csak minden éjen át.
Amiota elhagytál
a szívemet sem hallom már,
csak egyedül,a bánat dallamát.
Csak téged látlak mindenhol,
bár tudom,nem vagy itt rég,
Szerelmed ma már másnak szól,
elvitt a messzeség.
De kereslek,hívlak,kívánlak még,
hisz hiányod most is fáj.
Szerelmünk alkonyától
megint vérvörös lett a táj!
ne haragudj rám,szerelmem,te régi4
Másé a szívem már,s vele vágyom élni
Elhagylak most téged!Bárcsak szíved ne fájna!
nem leszek már tiéd ebben a világban!
de téged nem talál már.
Kitépted magad lelkemből,
szíved a távolban jár.
Doboknak hangja,száz karnevál,
kopott latin gitár,
hiába hív már táncba
Nekem meghalt rég a nyár!
Amiota elmentél
szomorúan sír a szél,
és hegedül csak minden éjen át.
Amiota elhagytál
a szívemet sem hallom már,
csak egyedül,a bánat dallamát.
Csak téged látlak mindenhol,
bár tudom,nem vagy itt rég,
Szerelmed ma már másnak szól,
elvitt a messzeség.
De kereslek,hívlak,kívánlak még,
hisz hiányod most is fáj.
Szerelmünk alkonyától
megint vérvörös lett a táj!
ne haragudj rám,szerelmem,te régi4
Másé a szívem már,s vele vágyom élni
Elhagylak most téged!Bárcsak szíved ne fájna!
nem leszek már tiéd ebben a világban!