Úgy mentél el, úgy mentél el, ahogy jöttél.
Semmt sem hagytál, s félek, hogy semmit sem vittél.
És most itt vagyok, s itt hagyott hangokat hallgatok,
S megint kérded: miért mentél el?
Hívlak minden reggel, sírok minden éjjel,
Várlak mindenemmel, hívlak két kezemmel.
De úgy, úgy félek, hogy csak én hallom hangodat.
Miért hagytál el, s miért kisért még most is hangod?
Miért hagytál el, s miért nem érinti újjam az arcod.
És most itt vagyok, és szédűlten egyedűl ballagok,
S megint kérded: miért mentél el?
Hívlak minden reggel, sírok minden éjjel,
Várlak mindenemmel, hívlak két kezemmel.
De úgy, úgy félek, hogy csak én hallom hangodat.
Semmt sem hagytál, s félek, hogy semmit sem vittél.
És most itt vagyok, s itt hagyott hangokat hallgatok,
S megint kérded: miért mentél el?
Hívlak minden reggel, sírok minden éjjel,
Várlak mindenemmel, hívlak két kezemmel.
De úgy, úgy félek, hogy csak én hallom hangodat.
Miért hagytál el, s miért kisért még most is hangod?
Miért hagytál el, s miért nem érinti újjam az arcod.
És most itt vagyok, és szédűlten egyedűl ballagok,
S megint kérded: miért mentél el?
Hívlak minden reggel, sírok minden éjjel,
Várlak mindenemmel, hívlak két kezemmel.
De úgy, úgy félek, hogy csak én hallom hangodat.