Poros úton járok, messze még a cél
Néha könnyezem, mikor szembe fúj a szél.
Zene szólt itt régen, most lőpor füstje száll
És az én időm, tudom lassan már lejár.
Tele már a csizmám, a szívem is nehéz
Sok az indulat, és a józan ész kevés.
Ahová csak nézek, elvadult a táj
Mindent elborít, ez az átkozott viszály.
Refrén:
Hol van már a májusi karnevál, hol van már a hajdani utcabál
Hol vannak az angyali arcú nők,
Valahogy újra meg újra jönnek a rossz idők.
Poros úton járok, kiégett réteken
Hova tűnt a dal, hovca tűnt az értelem.
Aki bújt az elbújt, baljós a láthatár
És a csillagunk, ahogy mondják rosszul áll.
Refrén:
Hol van már a májusi karnevál, hol van már a hajdani utcabál
Hol vannak az angyali arcú nők,
Valahogy újra meg újra jönnek a rossz idők.
Néha könnyezem, mikor szembe fúj a szél.
Zene szólt itt régen, most lőpor füstje száll
És az én időm, tudom lassan már lejár.
Tele már a csizmám, a szívem is nehéz
Sok az indulat, és a józan ész kevés.
Ahová csak nézek, elvadult a táj
Mindent elborít, ez az átkozott viszály.
Refrén:
Hol van már a májusi karnevál, hol van már a hajdani utcabál
Hol vannak az angyali arcú nők,
Valahogy újra meg újra jönnek a rossz idők.
Poros úton járok, kiégett réteken
Hova tűnt a dal, hovca tűnt az értelem.
Aki bújt az elbújt, baljós a láthatár
És a csillagunk, ahogy mondják rosszul áll.
Refrén:
Hol van már a májusi karnevál, hol van már a hajdani utcabál
Hol vannak az angyali arcú nők,
Valahogy újra meg újra jönnek a rossz idők.