Az édenbe félve lépek,
Lélekvágyam marasztal,
A világból hogy kilépjek,
Tudatomban megzavar az érzés,
Mitõl azt látom, hogy végre végleg mennem kell,
Az érzés, ami meggátol,
S nem tudhatom mit kell tennem.
Fény Fény Vágy Vágy
Azt hitted, hogy tényleg megment, azt hitted, hogy tovább élhetsz,
Nem
Füstöt szállni látok én a távoli égbolt kékében,
Bekormozza mind a felhõk fehér, fehér, fehér fényét,
Feketében áll a világ, amit látok csak emlékképek,
Szerelmem, amit éreztünk most megszûnik, nincs tovább élet.
Lélekvágyam marasztal,
A világból hogy kilépjek,
Tudatomban megzavar az érzés,
Mitõl azt látom, hogy végre végleg mennem kell,
Az érzés, ami meggátol,
S nem tudhatom mit kell tennem.
Fény Fény Vágy Vágy
Azt hitted, hogy tényleg megment, azt hitted, hogy tovább élhetsz,
Nem
Füstöt szállni látok én a távoli égbolt kékében,
Bekormozza mind a felhõk fehér, fehér, fehér fényét,
Feketében áll a világ, amit látok csak emlékképek,
Szerelmem, amit éreztünk most megszûnik, nincs tovább élet.