Van egy lány, aki mindig csak szeret,
Akit ha bánat ér, még akkor is csak nevet.
Aki tűzön-vizén át, őrzi mosolyát mindig velem.
És ha most itt hagy, úgy érzem végem,
Csak egy kincs volt, ami nincsen,
De ne így legyen, arra kérlek Istenem.
Refrén:
Sírni tudnék, annyira szeretem őt
Sírni tudnék, mióta megláttam őt.
Már jó ideje a szívem van tele vele...
Sírni tudnék, annyira szeretem őt
Sírni tudnék, mióta megláttam őt.
Már jó ideje a szívem van tele vele...
Mint érett gyümölcs, most úgy áll előttem,
Beleharapnék rögtön, de nem tehetem.
Mert még haragszik rám, haragszik igazán.
De azért jó lenne, ha valamit szólna
Csak egy jó szót suttogna.
Ez így legyen - arra kérlek Istenem...
Akit ha bánat ér, még akkor is csak nevet.
Aki tűzön-vizén át, őrzi mosolyát mindig velem.
És ha most itt hagy, úgy érzem végem,
Csak egy kincs volt, ami nincsen,
De ne így legyen, arra kérlek Istenem.
Refrén:
Sírni tudnék, annyira szeretem őt
Sírni tudnék, mióta megláttam őt.
Már jó ideje a szívem van tele vele...
Sírni tudnék, annyira szeretem őt
Sírni tudnék, mióta megláttam őt.
Már jó ideje a szívem van tele vele...
Mint érett gyümölcs, most úgy áll előttem,
Beleharapnék rögtön, de nem tehetem.
Mert még haragszik rám, haragszik igazán.
De azért jó lenne, ha valamit szólna
Csak egy jó szót suttogna.
Ez így legyen - arra kérlek Istenem...