Mikor nem marad más csak a magányos órák
Úgy rohannék érted, ha hívnál
Hova mehetnék vigasz mond kivel ér
Talán ha szemedbe néznék ott látnám a választ
Mert megérzem azt is, ha sírtál
Az igazi támaszom mindig csak te legyél
S ha bármi bánt vagy néha fáj annyit várni rád
Mit mondhatnék
Refrén
Csak egyetlen szó, olyan vigaszt adó
Semmi más, amit kérnék tőled
A fél életem, és ha kell mindenem a tiéd
Ugye ébren tart még
Egyetlen szó, olyan vigaszt hozó
Semmiség, amit kérnék tőled
A fél életem, és ha kell mindenem a tiéd
Ugye ébren tart még
Mikor gondolok rád sokszor, áldom a sorsot
Hogy mellettem állsz bármi történt
Ha valami fájna sok hosszú rossz nap után
Ha nem túl nagy kérés, csak ennyit kívánnék
Ez ne legyen már soha másként
Maradj meg így nekem végleg már ezután
S ha bármi bánt vagy néha fáj annyit várni rád
Mit mondhatnék
Úgy rohannék érted, ha hívnál
Hova mehetnék vigasz mond kivel ér
Talán ha szemedbe néznék ott látnám a választ
Mert megérzem azt is, ha sírtál
Az igazi támaszom mindig csak te legyél
S ha bármi bánt vagy néha fáj annyit várni rád
Mit mondhatnék
Refrén
Csak egyetlen szó, olyan vigaszt adó
Semmi más, amit kérnék tőled
A fél életem, és ha kell mindenem a tiéd
Ugye ébren tart még
Egyetlen szó, olyan vigaszt hozó
Semmiség, amit kérnék tőled
A fél életem, és ha kell mindenem a tiéd
Ugye ébren tart még
Mikor gondolok rád sokszor, áldom a sorsot
Hogy mellettem állsz bármi történt
Ha valami fájna sok hosszú rossz nap után
Ha nem túl nagy kérés, csak ennyit kívánnék
Ez ne legyen már soha másként
Maradj meg így nekem végleg már ezután
S ha bármi bánt vagy néha fáj annyit várni rád
Mit mondhatnék