Eljöttek a monoton délutánok
amikor a nyakadon nem kívánok nyomokat
csak finoman nézlek, abban az értelemben
Amikor majd egyedül mégy a táncba
vicceseket mondanak az hoz lázba
keserűek lesznek az étkek, abban az étteremben
De ha majd a százat tízből futom
utol nem ér a bánatom
és a nyamvadt éjszakák
hol csókolsz majd valaki mást
Duzzoghat a vágy egy döglött lovon
a gyeplőt, a kantárt eldobom
és a fonnyadt színű szád
csókol majd valaki mást
Megcsillan a kihűlő vágy a szádon
lefagynak a mosolyok, s azt kívánom
tehetnénk már pontokat végre, arra a végtelenre
Lehet ez a harapós héjanásza
beleremeg mind az utolsó pláza
vagy a csöndes ölelj ma még meg, hazudj a két kezembe
Ma sírnak, holnap nevetnek
a kis nők engem elfelednek
s az életemből eltipegnek, tovább...
amikor a nyakadon nem kívánok nyomokat
csak finoman nézlek, abban az értelemben
Amikor majd egyedül mégy a táncba
vicceseket mondanak az hoz lázba
keserűek lesznek az étkek, abban az étteremben
De ha majd a százat tízből futom
utol nem ér a bánatom
és a nyamvadt éjszakák
hol csókolsz majd valaki mást
Duzzoghat a vágy egy döglött lovon
a gyeplőt, a kantárt eldobom
és a fonnyadt színű szád
csókol majd valaki mást
Megcsillan a kihűlő vágy a szádon
lefagynak a mosolyok, s azt kívánom
tehetnénk már pontokat végre, arra a végtelenre
Lehet ez a harapós héjanásza
beleremeg mind az utolsó pláza
vagy a csöndes ölelj ma még meg, hazudj a két kezembe
Ma sírnak, holnap nevetnek
a kis nők engem elfelednek
s az életemből eltipegnek, tovább...