1. Álmodunk, egymás szívében ott vagyunk.
Csak álmodunk és fel sem tűnik, hogy változunk.
Unalmas minden érzés, már elmúlt három év,
Valahogy egész más, más volt a kezdetén.
2. Ébredünk, még egymást átölelve érkezünk.
Csak ébredünk, a szürke megszokástól szenvedünk.
Egymás szavába vágunk, egymásba karmolunk,
Valahogy együtt is egyedül, egyedül vagyunk.
3. Vádolunk, apró hibákat felfújunk.
Csak vádolunk és egymás lelkébe gázolunk.
A szerelem most is elmúlt, már semmit se nyújt;
Valahogy együtt is egyedül, egyedül vagyunk.
Együtt is egyedül, egyedül vagyunk.
Csak álmodunk és fel sem tűnik, hogy változunk.
Unalmas minden érzés, már elmúlt három év,
Valahogy egész más, más volt a kezdetén.
2. Ébredünk, még egymást átölelve érkezünk.
Csak ébredünk, a szürke megszokástól szenvedünk.
Egymás szavába vágunk, egymásba karmolunk,
Valahogy együtt is egyedül, egyedül vagyunk.
3. Vádolunk, apró hibákat felfújunk.
Csak vádolunk és egymás lelkébe gázolunk.
A szerelem most is elmúlt, már semmit se nyújt;
Valahogy együtt is egyedül, egyedül vagyunk.
Együtt is egyedül, egyedül vagyunk.